Ingatlanjog
Irodánk adásvételi szerződések megkötésében lát el jogi képviseletet. Ma már köztudomású, hogy ingatlan jogügylethez jogi képviselet, adásvételi szerződésekhez ügyvédi ellenjegyzés szükséges vagy azt közjegyző előtt kell azt megkötni. Az ügyvédi ellenjegyzés egy fontos előrelépés volt az ingatlan adásvételi szerződések megkötése során, mert az ügyvédekre, olyan feladat hárul, ami garantálja a jogbiztonságot.
Az, hogy az ügyvéd köteles az ügyfeleket azonosítani, a szerződéshez szükséges valamennyi okiratot lemásolni, az adatvédelmi törvénynek megfelelően kezelni, mindenképpen garantálja, hogy a vevő tulajdonjogot szerez, az eladó pedig megkapja az eladott ingatlanért járó vételárat.
Nem okoz problémát egy részletre vásárolt ingatlannál sem, hogy a vételár kifizetése és a tulajdonjog bejegyzése hogyan és mikor történik, milyen szerződést kell elkészíteni, hogyan kell azt megfogalmazni, földhivatalnál a bejegyzést függőben tartani ahhoz, hogy minden a szerződő felek akarata szerint teljesüljön. Az ügyvédi közreműködésnek biztosítania kell a csalók kiszűrését a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer (JÜB) alkalmazásával.
Ez a rendszer biztosítja, hogy hamis személyi igazolvánnyal nem lehet szerződést kötni, ez a rendszer az ügyvédnél megjelenő személyt a nála lévő igazolvánnyal a rendszeren keresztül azonosítja. Azonnal kiderül a hamis igazolvány. Aki az adatait nem csalóknak, hanem ügyvédi irodának adja át az nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy csalók áldozatává válik.
Amely esetekben az Ön rendelkezésére állunk:
Egy ingatlanjogász, vagy ingatlanos ügyvéd legfontosabb, de nem egyetlen információs forrása az ingatlan-nyilvántartás, melynek tanulmányozása ma már valós időben, online módon lehetséges. Ebből nem kizárólag az ingatlan aktuális helyzetéről tájékozódhatunk, de az előzményeket is megtekinthetjük, továbbá azt is, hogy van-e valakinek elintézetlen földhivatali kérelme (pl. tulajdonjog bejegyzésére), ún. széljegye. Az ingatlan-nyilvántartás adatait tartalmazó tulajdoni lap rögzíti az ingatlan terheit, így rögtön látható, ha jelzálogjog, szolgalmi jog stb. van bejegyezve, vagy ha olyan jogilag jelentős tény van feljegyezve, amely akár befolyásolhatja a mi jogszerzésünket is (pl. elidegenítési és terhelési tilalom).
Látható tehát, hogy az ingatlan-nyilvántartás ügyvéd általi ellenőrzése az ingatlanra vonatkozó jogügylet szükségképpeni, de nem egyetlen mozzanata. Vannak ugyanis olyan jogi tények, melyekről egy tulajdoni lapról nem szerezhetünk tudomást. Társasház esetén mindenképpen szükséges megtekinteni a ház alapító okiratát, amely adott esetben elővásárlási jogot biztosíthat a tulajdonostársaknak. Ezen túlmenően érdemes nyilatkoztatni az eladót arról is, hogy házastársi, élettársi közösségben él-e, és ha igen mióta, illetve, mikor szerezte az ingatlant, ugyanis az eladni kívánt tulajdonrész házastársi, élettársi vagyonközösség vagyoneleme lehet.
Ilyenkor talán a legjobb, ha az eladó beszerzi a házastárs, élettárs nyilatkozatát is arról, hogy nincs igénye az értékesíteni kívánt tulajdonrész vonatkozásában. Zártkertek és pincék esetében, de akár csak egy vidéki nyaralónál érdemes gondolni arra is, hogy a helyi önkormányzatnak, esetleg a helyben kijelölt mezőgazdasági szövetkezetnek stb. nincs-e elővásárlási joga – különösen fontos ez a termőföldnek minősülő ingatlanok esetében. Erről az ingatlanos ügyvéd kötelessége meggyőződni. Végül nagyvárosi társasházak esetében azt is ellenőrizni szükséges, hogy a ház nem műemléki jellegű-e, mert ilyenkor első helyen az államot, illetve ezt követően a települési önkormányzatot is elővásárlási jog illet(het)i meg.
Sokan nem tudják, de az elővásárlási jog megsértése önmagában nem teszi érvénytelenné a szerződést. Ha ugyanis a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben csupán hatálytalan lesz. A jelenleg hatályos szabályok szerint a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti.