Baleseti kártérítés
Irodánk alapvetően büntetőjoggal foglalkozik, ezen belül közlekedési bűncselekményekkel, amelyhez szorosan kapcsolódik a kártérítés. A közlekedési balesetek során a tapasztalatunk az, hogy a sérült személyek nehezen tudják jogaikat érvényesíteni önállóan, jogi segítség nélkül. Irodánk az esetek többségében peren kívül köt megállapodást a biztosítókkal.
Közúti baleset során a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója köteles a károsultak kárát rendezni, ami áll vagyoni károkból, sérelemdíjból stb. Egy ilyen kárigény összeállítását érdemes ehhez értő ügyvédi irodákra bízni. Természetesen sérülést nemcsak közlekedési baleset során lehet elszenvedni, sértett lehet büntetőügyben, egy szándékosan bántalmazott személy, aki ennek során súlyos vagy maradandó sérülést szenvedett.
Ezekben az esetekben a sértett is és az ügyvédi iroda is nehéz helyzetben van, mert nem biztos, hogy a sértettnek járó kártérítési összeg az elkövetőtől behajtható. Ahogy cikkeinkben foglalkozunk vele a sértetteket óvatosságra intjük, hogy a sértetti jogi képviseletre megbízási szerződést akkor írjanak alá, amikor a balesetet követően már tiszta tudatállapotban tudnak dönteni arról, hogy kivel és mit írnak alá.
Amely esetekben az Ön rendelkezésére állunk:
A köznyelvben gyakran keveredik a két fogalom, sőt a médiában megjelenő közbeszédben sincsenek pontosan tisztában, mit is jelent a két egymástól elkülönülő bűncselekmény. Közös bennük, hogy a jogirodalomban mindkét tényállást úgynevezett helyszínelhagyásos cselekménynek tekintik, azoban míg a cserbenhagyás közlekedési bűncselekmény, addig a segítségnyújtás elmulasztását az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények között helyezte el a jogalkotó.
Cserbenhagyásról akkor beszélünk, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg és a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.
A baleset fogalmával kapcsolatban eligazítást nyújt az 50/2013. (XII. 5.) ORFK utasítással módosított 60/2010.(OT 34.) ORFK utasítás, amely szerint közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti-, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá – a közúti közlekedés körében – állatot hajtó (vezető) személy részvételével vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozati összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.
Látható tehát, hogy a cserbenhagyás megállapításának feltétele közlekedési baleset bekövetkezése, amelynek során valamely baleset helyszínén, az érintett járművekben vagy azok környezetében tartózkodó személy sérülésének a reális lehetősége, veszélye fennállt, de nem következett be, ugyanakkor a bűncselekmény elkövetője a baleset helyszínén nem áll meg, vagy ha meg is áll, nem győződik meg arról, hogy van-e olyan személy, aki az életét, testi épségét fenyegető közvetlen veszély miatt segítségnyújtásra szorulna. Kiemelendő, hogy a megállási, meggyőződési kötelezettség nem csak a balesetet okozó jármű vezetőjét terheli, hanem például egy olyan harmadik jármű vezetőjét is, aki érintett a balesettel, de gyorsan továbbhajt.
Ehhez képest a segítségnyújtás elmulasztását megvalósítja, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.
Látható, hogy a fő különbségek a következők: Cserbenhagyást kizárólag a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője követheti el, az elkövetés helye kizárólag a közlekedési baleset helyszíne lehet, valamint cserbenhagyás esetében nincsen segítségre szoruló személy. Ezzel szemben a segítségnyújtás elmulasztása törvényi tényállását bárki megvalósíthatja és bárhol el lehet követni, ahol van olyan segítségre szoruló személy, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Míg a cserbenhagyásnál az elkövető felelőssége a megállásra és a meggyőződésre terjed ki, a segítségnyújtás elmulasztása esetén a – bírói gyakorlat szerint – a megállási és meggyőződési kötelezettségen túlmenően segítségnyújtási kötelezettség van, amely megvalósulhat a szükséges elsősegély nyújtásával, de akár a mentők kihívásával is.