Közlekedési jog – ittas vezetés, szabálysértés, baleset okozása
Irodánk egyik fő szakterülete a járművezetéssel kapcsolatos szabálysértések és bűncselekmények miatt indult eljárások során biztosított teljes körű képviselet. Ennek körében említhetőek tipikusnak mondható szabálysértések: pl. közúti közlekedés rendjének megzavarása, bizonyos esetekben az ittas vezetés, járművezetés az eltiltás hatálya alatt, engedély nélküli vezetés stb., továbbá a leggyakrabban előforduló bűncselekmények: közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, járművezetés ittas vagy bódult állapotban, járművezetés tiltott átengedése, cserbenhagyás, segítségnyújtás elmulasztása.
Több okból is nagyon fontos, hogy közúti közlekedéshez kapcsolódó bűncselekmény vagy szabálysértés esetén a területhez valóban értő ügyvédhez forduljon:
Egyrészről, a közlekedési büntetőjog még a büntetőjogon belül is egy nagyon speciális, külön szakterület. Ezt úgy kell elképzelni, hogy eleve az ügyvédeknek csak egy kis töredéke ért magához a büntetőjoghoz, és valójában a büntetőjoghoz értő ügyvédek hasonlóan kis töredéke rendelkezik gyakorlattal közlekedési büntetőjogi területen.
Amely esetekben az Ön rendelkezésére állunk:
Mindez azért is fontos, mert ezekben a büntetőügyekben a közlekedési szakértelemmel rendelkező ügyvédnek képesnek kell lennie arra, hogy a közlekedési baleset mechanizmusára vonatkozó bonyolult műszaki szakértői véleményeket vagy az ittassággal kapcsolatos orvosszakértői véleményeket tudjon értelmezni. Ennél pedig még fontosabb, hogy a hozzáértő közlekedési ügyvéd olyan kérdéseket tudjon megfogalmazni a szakértő(k) részére, melyek ügyfele felmentéséhez vagy a cselekmény enyhébb minősüléséhez, és így enyhébb büntetéshez vezetnek.
Másrészről, egy közlekedési baleset vagy közlekedési bűncselekmény gyakran nemcsak a baleset okozójának, hanem egész családjának egzisztenciális összeomlásával, munkahelyek elvesztésével stb. járhat. Sok terheltnek nem a pénzbüntetés kifizetése jelenti a legnagyobb terhet. A bíróság – mérlegelésétől függően – akár 24 havi részletet is engedélyezhet. A legnagyobb probléma, hogy már szabálysértéseknél is, de bűncselekmények esetén szinte biztosan az eljáró hatóságok, bíróságok alkalmazzák a járművezetéstől eltiltás szankcióját. Nem kell részletezni, hogy milyen következménnyel járhat egy taxis, egy buszvezető vagy egy futár számára, ha a jogosítványát, akár csak időlegesen is elveszik tőle. Számos olyan dolog van, amiről ilyenkor egy közlekedési ügyvéd felvilágosítást tud nyújtani: például arról, hogy bizonyos esetekben akár az is egy lehetőség, hogy a terheltet csak bizonyos kategóriától tiltsák el, és például az A kategória elvétele mellett megmaradjon a B kategóriája.
Harmadrészt elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a közlekedési szabálysértések és bűncselekmények bíróságok általi szankcionálása jelentősen szigorodott. Különösen tapasztalható ez az ittas állapotban okozott balesetek esetében, ahol a sértett elhalálozik vagy maradandó fogyatékosságot/egészségkárosodást szenved el. A gyakorlat ez utóbbi ügyekben alapvetően a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása felé tolódott el, sőt annak mértéke jelentős is lehet, mivel a bíróságok az elmúlt években főszabály szerint az ún. középmérték alkalmazásával járnak el. Ez azt jelenti, hogy egy halálos ittas baleset esetén a büntetés alsó tétele 2 év felső határa 8 év, a kettő középmértéke 5 év, vagyis ekörüli letöltendő börtönbüntetéssel számolhat, aki egy-két pálinka után elindul az 5 percre lévő otthonába. Talán nem is kell azt részletezni, hogy mennyire fontos ilyenkor a közlekedési szakértelemmel rendelkező, a büntetőjog általános szabályai között is jól kiigazodó védőügyvéd segítsége.
Negyedrészt, a közlekedési szakterülethez értő ügyvéd ismeri azokat az alternatív megoldásokat is, amelyek akár az Önnel szemben indult büntetőeljárás megszüntetéséhez is vezethetnek. Ilyen például az ún. közvetítői eljárás, amelynek során – ha a mediációhoz szükséges feltételek teljesülnek – az ügyészség vagy bíróság döntése alapján a büntetőeljárás hat hónapra felfüggesztésre kerül, és a terhelt megállapodhat a sértettel valamilyen jóvátételben (többnyire pénzben), amelynek teljesítése esetén a terhelttel szembeni büntetőeljárás megszűnik. Ennek az eljárásnak előfeltétele, hogy a terhelt beismerő vallomást tegyen. Viszont a beismerő vallomást követően sincs arra garancia, hogy az ügyészség vagy a bíróság felfüggeszti a büntetőeljárást. Vagyis, elengedhetetlen közlekedési ügyvéd tanácsa annak eldöntéséhez, hogy érdemes-e beismerő vallomást tenni, ennek milyen kockázatai és következményei (vagy akár előnyei pl. enyhébb büntetés) vannak akkor, ha mégsem sikerül közvetítői eljárással lezárni az ügyet.
Végül, ha közlekedési bűncselekményt (szabálysértést) követ el, ajánljuk a honlapunkon, a klasszikus büntetőjogi szakterülethez kapcsolódóan részletezett hasznos tudnivalókat (vallomás megtagadása stb.).
A köznyelvben gyakran keveredik a két fogalom, sőt a médiában megjelenő közbeszédben sincsenek pontosan tisztában, mit is jelent a két egymástól elkülönülő bűncselekmény. Közös bennük, hogy a jogirodalomban mindkét tényállást úgynevezett helyszínelhagyásos cselekménynek tekintik, azoban míg a cserbenhagyás közlekedési bűncselekmény, addig a segítségnyújtás elmulasztását az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények között helyezte el a jogalkotó.
Cserbenhagyásról akkor beszélünk, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg és a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.
A baleset fogalmával kapcsolatban eligazítást nyújt az 50/2013. (XII. 5.) ORFK utasítással módosított 60/2010.(OT 34.) ORFK utasítás, amely szerint közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti-, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá – a közúti közlekedés körében – állatot hajtó (vezető) személy részvételével vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozati összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.
Látható tehát, hogy a cserbenhagyás megállapításának feltétele közlekedési baleset bekövetkezése, amelynek során valamely baleset helyszínén, az érintett járművekben vagy azok környezetében tartózkodó személy sérülésének a reális lehetősége, veszélye fennállt, de nem következett be, ugyanakkor a bűncselekmény elkövetője a baleset helyszínén nem áll meg, vagy ha meg is áll, nem győződik meg arról, hogy van-e olyan személy, aki az életét, testi épségét fenyegető közvetlen veszély miatt segítségnyújtásra szorulna. Kiemelendő, hogy a megállási, meggyőződési kötelezettség nemcsak a balesetet okozó jármű vezetőjét terheli, hanem például egy olyan harmadik jármű vezetőjét is, aki érintett a balesettel, de gyorsan továbbhajt.
Ehhez képest a segítségnyújtás elmulasztását megvalósítja, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.
Látható, hogy a fő különbségek a következők: Cserbenhagyást kizárólag a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője követheti el, az elkövetés helye kizárólag a közlekedési baleset helyszíne lehet, valamint cserbenhagyás esetében nincsen segítségre szoruló személy. Ezzel szemben a segítségnyújtás elmulasztása törvényi tényállását bárki megvalósíthatja és bárhol el lehet követni, ahol van olyan segítségre szoruló személy, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Míg a cserbenhagyásnál az elkövető felelőssége a megállásra és a meggyőződésre terjed ki, a segítségnyújtás elmulasztása esetén a – bírói gyakorlat szerint – a megállási és meggyőződési kötelezettségen túlmenően segítségnyújtási kötelezettség van, amely megvalósulhat a szükséges elsősegély nyújtásával, de akár a mentők kihívásával is.