A kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapotok olyan, a szokványos részegséghez hasonló állapotok, amelyek a Büntető Törvénykönyv értelmében nem zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az elkövető alkoholt, kábítószert, vagy nagy mennyiségű gyógyszert fogyaszt, attól függetlenül felelősségre vonható, hogy a cselekmény elkövetésekor nem volt beszámítható állapotban.
A kábítószer sajátos hatása az ún. kábítószer-függőség, csak akkor vezethet az elkövető beszámítási képességének a korlátozására vagy kizárására (tehát akkor lehet e miatt kisebb mértékű a kiszabott büntetés, vagy akkor lehet szó felmentésről), ha az a betegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz.
A kábítószerhez való hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek – amennyiben elérik az elmebetegség szintjét – kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét. Ez minden esetben igazságügyi orvosszakértő által vizsgált kérdés.
A kábítószer fogyasztója a kábítószerrel visszaélés bűncselekményét akkor is elköveti, ha nem maga termesztette, állította elő vagy tartotta a kábítószert, hanem mástól a saját használatára szerezte meg.
Elkövetési magatartások:
1. A kábítószer termesztése olyan növény termesztését jelenti, amely, illetve amelynek a részei szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatók. Aki maga termesztette, állította elő vagy tartotta a csekély mennyiségű kábítószert, már ezzel megvalósította a kábítószerrel visszaélés vétségét, tekintet nélkül arra, hogy elfogyasztja-e a kábítószert vagy sem.
Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
Hasonlóképpen büntetendő azonban a kábítószer mástól való megszerzése is, akár elfogyasztja azt a megszerző, akár nem. A kábítószer fogyasztása pedig, ha az elkövető nem maga készítette, vagy tartotta azt, feltételezi a kábítószer előzetes megszerzését, vagyis birtokba vételét. Vannak olyan növények, amelyek, illetve melyek részei (termése, levelei) szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül felhasználhatók kábítószerként. Ezek termesztése befejezett bűncselekmény.
Az ilyen növények termesztése és ezzel a bűncselekmény megvalósulása attól az időponttól kezdve állapítható meg, amikor a növény – esetleg gondozás mellett – már önállóan fejlődik (a magvait elültették stb).
A termesztés feltételeinek előzetes biztosítása pl. a vetőmagok beszerzése a kábítószerrel való visszaélés előkészületét valósíthatja meg. Az előkészületre vonatkozó rendelkezések elhelyezéséből következik, hogy csak a kábítószerrel visszaélés alap vagy minősített esetének előkészülete büntetendő.
2. A kábítószer előállításának olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye a kábítószer. A kábítószer elkészítése több műveletet igényelhet, előállításnak azonban csak az olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye már maga a fogyasztható kábítószer.
3. Kábítószert kínál, aki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív, kábítószert átad, aki azt más személy birtokába adja. Akkor állapítja meg a bíróság, ha más személy felhívása történik kábítószer átvételére. Ezt akkor kell megállapítani, ha a felhívás eredménytelen marad, mert különben a bűncselekmény valamely más elkövetési magatartása valósul meg (átadás, forgalomba hozatal, kábítószerrel kereskedés).
4. Ha a kínálás nyomán a címzett átveszi, vagyis megszerzi a kábítószert, a kábítószert juttató személy a kábítószert átad elkövetési magatartást valósítja meg. A kábítószer átadása annak a birtokba adását, a kábítószer megszerzése pedig a birtokba vételét jelenti. Kábítószer átadásának akkor minősül az elkövetési magatartás, ha egy meghatározott személy részére történik. Aki a kábítószert több személynek juttatja, a kábítószer forgalomba hozatalát illetve a kábítószerrel kereskedést valósítja meg.
5. Kábítószert forgalomba hoz, aki azt akár ellenérték fejében, akár ingyenesen több személy részére juttatja. Kábítószert hoz forgalomba, aki azt több, esetleg meg nem határozható számú személynek juttatja. A forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban (neki adja át a kábítószert) de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy a megszerző maga fogyassza el, hanem azért, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. Az elkövetőnek erre a szándékára az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet, de egyébként a vallomásokból is. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet.
6. Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában. A kábítószerrel kereskedés tágabb körű, mint a kábítószer forgalomba hozatala. Magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz illetve a fogyasztóhoz, így például a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában.
Az elkövetési magatartások közül a törvény ugyan nem rendelkezik kifejezetten a kábítószer-fogyasztó büntetőjogi felelősségéről, de a joggyakorlatból egyértelműen kitűnik, hogy a kábítószert megszerez illetőleg kábítószert tart elkövetési magatartások révén továbbra is büntetendő a fogyasztás és büntethető a kábítószer fogyasztó.