A 2012. évi II. tv. rendelkezik a szabálysértésekről.

A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények, büntetések és intézkedések:

• szabálysértési elzárás
• pénzbírság
• közérdekű munka.

A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatóak. A szabálysértési elzárás mellett nem rendelhető el közérdekű munka.

A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:

• járművezetéstől eltiltás
• elkobzás
• kitiltás
• figyelmeztetés.

A figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható. Az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is kiszabhatók.

Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. Legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb 60 nap.

Pénzbírság: legalacsonyabb összege 5.000 Ft, legmagasabb összege 150.000 Ft, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300.000 Ft.

A szabálysértési törvény új rendelkezése, hogy a pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. A törvény eltérő rendelkezése hiányában az átváltoztatás során 5.000 forintonként 1 napi szabálysértési elzárást kell számítani.

Ez tehát érdemi változás a korábbiakhoz képest, hiszen eddig a pénzbírságot meg nem fizetése esetén adók módjára kellett behajtani, átváltoztatásra nem volt lehetőség.

Közérdekű munka: közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. Legkisebb mértéke 6, legmagasabb mértéke 180 óra.

A járművezetéstől eltiltás: az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. A járművezetéstől eltiltás meghatározott jármű kategóriára illetve járműfajtára is vonatkozhat. Legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.

Ami nagyon lényeges változás a korábbi szabálysértési kódexhez képest az az, hogy az eltiltás tartama a vezetői engedély leadása napján veszi kezdetét. Korábban az eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődött, vagyis ha az eljárás alá vont személy nem adta le a vezetői engedélyét, hanem az eltiltás hatálya alatt vezetett, az eltiltás időtartama a határozat jogerőre emelkedésétől számítva eltelt, vagyis amennyiben utánképzésre nem volt köteles, le sem kellett adnia a vezetői engedélyét, törölték a nyilvántartásból. Ez a szabály megváltozott, tehát az eltiltás tartama a gépjárművezető engedély leadásától veszi kezdetét és nem a jogerő napjától.

A szabálysértési törvény bevezeti a halmazati büntetést és az ismételt elkövetésre vonatkozó büntetés fogalmát. Ez azt jelenti, hogy ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama 90 nap, a pénzbírság felső határa a kiszabható pénzbírság felével emelkedik.

Ha az eljárás alá vont személyt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a halmazati szabályok az irányadók.

A járművezetéstől eltiltás esetében: annál a járművezetőnél, akit az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, a szabálysértési hatóságnak az újabb, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt a járművezetéstől eltiltást is alkalmaznia kell. Ez tehát azt jelenti, hogy aki a KRESZ rendelkezéseit kétszer megszegi, és e miatt ellene eljárás indul, a harmadik eljárás során az eltiltás alkalmazása vele szemben kötelező.

Ez is új intézkedés a szabálysértési törvényben. Korábban nem voltak olyan esetek, amikor a törvény úgy rendelkezett, hogy kötelező lenne eltiltást alkalmazni az eljárás alá vont személlyel szemben, minden esetben a bíróság mérlegelésére bízta ennek szükségességét. Itt a fent említett esetben tehát kötelező az eltiltás.

A szabálysértési kódex nagy hangsúlyt fektet a helyszíni bírságra. A helyszínen kifizetett büntetés mértéke alacsonyabb, akár fele is lehet a fizetendő összegnek. A törvény annak érdekében, hogy a kellő visszatartó hatás a helyszíni bírságolással is elérhető legyen, felemeli a kiszabható bírságot 5.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedő összegre, ismételt elkövetés esetén a helyszíni bírság összege 70.000 Ft-ig terjedhet.

A szabálysértési kódex álláspontja szerint Magyarországon a jelenleg kiszabható pénzbírság visszatartó hatása nem elégséges, ezért a törvény felemeli a kiszabható legalacsonyabb és legmagasabb pénzbírság összegét. Ennek megfelelően a pénzbírság legalacsonyabb összegét 5.000 Ft-ra, míg legmagasabb összegét 150.000 Ft-ra, a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén az eddiginek a duplájára, 300.000 Ft-ra emeli.

Vagyon elleni bűncselekmények: A vagyon elleni bűncselekményeknél illetve a tulajdon elleni szabálysértéseknél az értékhatár 20.000 Ft-ról 50.000 Ft-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az 50.000 Ft alatti elkövetések vagyon elleni szabálysértésnek minősülnek.Külön kormányrendelet szabályozza az egyes szabálysértések során kiszabható büntetéseket és azok mértékét, ezzel a bírói mérlegelés lehetőségét korlátok közé szorítva.