A mai napon hatályba lépett az új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.), amely a közlekedési bűncselekmények terén is változásokat tartalmaz.

Ez a cikk az ittas, illetve bódult állapotban történő járművezetéssel foglalkozik.

JÁRMŰVEZETÉS ITTAS ÁLLAPOTBAN

A Btk. 236. §-a rendelkezik az ittas járművezetés vétségéről.

A jogszabály megszövegezése szerint „Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszó létesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magán úton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A cselekménynek minősített esetei is vannak, amennyiben az ittas vezetés súlyos testi sértést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halált okoz. Halálos eredmény esetén a cselekmény akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A korábbi Btk. úgy fogalmazott, hogy „Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet gépi meghajtású járművet (…)”

A változás lényege, hogy a korábbival szemben az új törvényszöveg nem a befolyásoltsághoz köti a bűncselekmény megvalósulását, hanem önmagában az ittas állapothoz. Ittas állapotban lévő személy a Btk. értelmező rendelkezése szerint az, akinek a cselekménykor a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Ezen értékeknél a jogalkotó vélelmezi azt, hogy a fogyasztónál – az egyéni adottságaitól függetlenül – igen magas valószínűséggel a befolyásoltság kialakulásához vezetnek. Amennyiben tehát a cselekmény idején ilyen értékek mutathatóak ki vérből, illetve ilyen mértékű a levegő alkohol koncentráció, az már bűncselekményi értékhatár, tehát büntetőeljárás indítható.

Ami változás még a törvényi tényállásban, hogy korábban az ittas járművezetés közúton volt elkövethető. Az új törvényi szabályozás ezzel szemben beemelte a tényállásba a „közforgalom elől el nem zárt magán utat” is. Ez például azt jelenti, hogy a különböző bevásárlóközpontok parkolói – amelyek egyébként magánútnak minősülnek – már nem élveznek mentességet. Az ilyen helyen, és helyeken elkövetett ittas vezetés ugyanúgy bűncselekmény.

Miután a Kúria korábbi gyakorlata szerint elvi éllel került rögzítésre, hogy közút csak az állami tulajdonban, vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő közterület, ezért ittas járművezetés a korábbi Btk-ban csak ilyen utakon volt elkövethető. Ezért volt szükséges a törvény módosításakor ennek beemelése a tényállásba. Az új szabályozás szerint tehát, a közforgalom elől el nem zárt magánúton sem lehet ittas állapotban gépjárművet vezetni.

JÁRMŰVEZETÉS BÓDULT ÁLLAPOTBAN

A Btk. 237. §-a rendelkezik a járművezetés bódult állapotban bűncselekményéről.

Az előzőekhez hasonló tényállás mellett, „aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezet” a fent említett módon és körülmények között, ugyancsak két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezen bűncselekménynek is vannak minősített esetei, amelyek megegyeznek a járművezetés ittas állapotban elkövetésének minősített eseteivel, valamint büntetési tételeivel.

Aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt (bódult állapotban) járművezetőként vesz részt a közlekedésben, az ittas járművezetéshez hasonlóan fokozott veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, és más személyek testi épségére. A bódult állapotban történő vezetés eseteiben a jogalkalmazás során eddig számtalan vezetési képességre hátrányosan ható kábítószer, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, vagy szer vált ismertté. Ezek kémiai, biológiai sajátosságai az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk tartama, élettani hatásai igen eltérő. Ezen szerek sokszínűségére és az egyéni szervezetre gyakorolt változó hatásaira tekintettel (szemben az etilalkohollal) nem köthető törvényi tényállásban rögzíthető egzakt mérőszámhoz, vagy mérőszámokhoz a bódult állapot.

A Jogalkotó ezért tényállási elemként határozta meg, hogy a vezetés csak e szerek befolyása alatti vezetés mellett lehet tényállásszerű. E befolyás minden esetben orvosszakértői közreműködéssel állapítható meg. A vérből, vizeletből vett minta alapján kell az orvosszakértőnek állást foglalnia arról, hogy a vezetés pillanatában a vezetésre vállalkozó személy valamilyen szer hatása, befolyása alatt állt-e, avagy csak valamilyen szinten kimutatható véréből vagy vizeletéből a szer jelenléte. Befolyásoltságot akkor állapít meg a szakértő, ha a hatóanyag a vérből kimutatható. Tapasztalatunk szerint a vizeletből kimutatott hatóanyag befolyásoltságot nem eredményez. Ebben az esetben kábítószer birtoklás, fogyasztás miatt elterelésre kerül sor.

Amíg tehát az ittas járművezetés esetében konkrét értékhatárhoz igazodik a büntethetőség, addig a bódult állapot esetében orvosszakértő dönt a befolyásoltságról.

E két bűncselekmény esetében miután az alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki, e helyett természetesen kiszabható elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, járművezetéstől eltiltás, valamint kiszabható önállóan csak járművezetéstől (sőt akár járműkategóriától) eltiltás is.