Az elrendelésére minden esetben az ügyészség tesz indítványt, és bírósági határozattal történik.
Annak érdekében, hogy a fent említett személyiségi jogok csak a legszükségesebb esetben szenvedhessenek csorbát, a törvény pontosan meghatározza azt a négy esetet, amikor a bíróságnak lehetősége van a letartóztatás elrendelésére. Mind a négy esetnek közös garanciális eleme továbbá, hogy alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben a büntetőeljárás olyan bűncselekmény elkövetése miatt indult, amely szabadságvesztés büntetéssel büntethető. Ennek a kritériumnak tehát az összes esetben érvényesülnie kell.
Esetei:
Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el: a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, illetve megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, elrejtőzne. A bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében, ha a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett, illetve megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene. A bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
Időtartama
A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. A letartóztatást a bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A vádemelés előtt a letartóztatás meghosszabbítása iránt az ügyészség a letartóztatás tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.
A vádemelést követően a letartóztatás tartamára a bűnügyi felügyelet tartamára vonatkozó rendelkezéseket a 298. §-ban meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.
Felülvizsgálata
Tekintettel arra, hogy a letartóztatás a legsúlyosabb kényszerintézkedés, (méghozzá olyan, amit a vádlott bűnösségének kimondása előtt alkalmaznak) ezért nagyon fontos a garanciális szabályok pontos alkalmazása. Ilyen garanciális szabály a letartóztatás rendszeres felülvizsgálata. Ez tulajdonképpen nem más, mint folyamatos ellenőrzése annak, hogy a letartóztatás fent részletezett törvényi követelményei fennállnak-e.
A letartóztatás legfeljebb egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb, két évig tart, ha a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb, három évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél nem súlyosabb, négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.
Megszűnése
Fontosnak tartjuk még foglalkozni a letartóztatás megszűnésének eseteivel. Ezek:
Amikor az időtartama lejárt.
Amikor az eljárást jogerősen befejezték.
Amikor a nyomozást megszüntették.
Amikor a nyomozás befejezésének törvényi határideje lejárt.
Amennyiben a vádemelést elhalasztották.
Ha az elrendelésének oka megszűnt.
A fenti felsorolásból kiemelnénk azt az esetet, amikor a letartóztatás határideje jár le. Ezek tehát azok az esetek, amikor nem a törvényi feltételek hiánya miatt szűnik meg a letartóztatás, hanem az eltelt időtartam miatt. Ezek alapján a letartóztatás az alábbi 4 esetben szűnik meg a törvény erejénél fogva:
1. Amennyiben a letartóztatás időtartama az egy évet eléri és a terhelttel szemben 3 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van eljárás folyamatban.
2. Amennyiben a letartóztatás időtartama a két évet eléri és a terhelttel szemben 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van eljárás folyamatban.
3. Amennyiben a letartóztatás időtartama a 4 évet eléri és a terhelttel szemben 15 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van eljárás folyamatban.
4. Megszűnik továbbá az első három eset alá nem tartozó letartóztatás 3 év elteltével, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
A letartóztatottakra vonatkozó speciális büntetés-végrehajtási szabályok
A letartóztatásba vett személyekre a büntetés-végrehajtási intézetben speciális szabályok vonatkoznak. Tekintettel különleges eljárásjogi helyzetükre, többletjogosultságokkal rendelkeznek a jogerős szabadságvesztés büntetésüket töltő elítéltekkel szemben.
A letartóztatásban lévő személyek büntetés-végrehajtási-intézeten belüli helyzetét leginkább a fogházbüntetés töltőivel lehet párhuzamba hozni, azzal a kivétellel, hogy a letartóztatásba vett személyek kizárólag engedéllyel, vagy felügyelet mellett mozoghatnak a büntetés-végrehajtási intézetben. A letartóztatottak saját ruhájukat viselhetik, havonta legalább két alkalommal fogadhatnak látogatót, a letéti (családtagok által befizetett, intézményen belüli munkával szerzett) pénzükből telefonálhatnak, saját szükségleteikre vásárolhatnak, csomagot, levelet kaphatnak. Részt vehetnek a büntetés-végrehajtási intézeten belüli művelődési, sportolási tevékenységekben, vallásukat szabadon gyakorolhatják, dolgozhatnak, keresményük lehet. Panasz, kérelem előterjesztésére jogosultak. Jogosultak továbbá naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra.
A letartóztatás végrehajtása során el kell különíteni a letartóztatottakat, az elítéltektől.
A letartóztatottak jutalomban részesíthetők (dicséret, soron kívüli csomag engedélyezése, látogató fogadása soron kívül, személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, tárgyjutalom, pénzjutalom, fenyítés elengedése), valamint velük szemben fenyítés (feddés, személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése, maximum 20 napig terjedő magánelzárás) alkalmazható.