Ügyfelünk hivatásos gépjárművezetőként dolgozik és egy közlekedési baleset részese volt, amely az ő hibájából történt. Ilyen esetekben általában az a gyakorlat, hogy az elkövetőt, jelen esetben Ügyfelünket határozott ideig pl. 1 évig eltiltják a jáművezetéstől, de vannak olyan minősítő körülmények, amikor ez kötelező is, pl. ha a balesetet ittasan okozták. Ez az ügy annyiban speciális volt, hogy Ügyfelünk lelki-pszichés állapota meglehetősen rossz volt, ezért a bíróság a vezetésre való alkalmasságot is górcső alá vette két módon: egyrészt pályaalkalmassági-vélemény (PÁV) beszerzése útján, másrészt igazságügyi pszichiáter szakértők bevonásával. A szakértők azt állapították meg, hogy jelen pillanatban nem alkalmas az ügyfél a járművezetésre, de néhány éven belül várhatóan alkalmas lesz, ha megfelelő kezelésben részesül. Ezt követően az elsőfokú bíróság az ügyfelet végleges hatállyal tiltotta el a járművezetéstől, melyet legkorábban 10 év elteltével lehet felülvizsgálni.
Az elsőfokú bíróság jogi érvelésének kiindulópontja alapvetően helyes lenne, hiszen kétségtelen tény, hogy végleges hatállyal el lehet tiltani azt, aki a járművezetésre alkalmatlan. Ügyfelünk esetében azonban kiemelendő, hogy az elsőfokú bíróság Ügyfelünk alkalmatlanságát – az elsőfokú eljárás során beszerzett szakvélemények alapján – egészségügyi-alkalmatlansági okra alapítja. Az elsőfokú ítélet indokolásában kiemeli, hogy az eljáró szakértők megállapítása szerint a gépjárművezetői alkalmasság megítéléséhez néhány év pszichésen tartósan kompenzált állapot igazolása szükséges, továbbá a gondozó orvossal való együttműködés és a gyógyszerek szedése.
A HVG ORAC Jogtáron hozzáférhető a BH1994.10.517. sz. bírósági határozat, amely szerint ha a vádlottnak betegségéből eredő alkalmatlansága van, akkor végleges eltiltás csak akkor indokolt, ha a betegség végleges vagy előreláthatóan a 10 évet megközelíti. Ügyfelünk esetében azonban éppen az látható, hogy az eljáró szakértők szerint jó eséllyel pár év alatt vádlott állapotában olyan javulás állhat be, amely alkalmassá teszi őt a járművezetésre. A fenti idézett bírósági döntés szerint: „… Nem szükséges, hogy a szakértő végleges alkalmatlanságot véleményezzen – ezt az esetek nagy részében nem is teheti meg – a megyei bíróság álláspontja szerint azonban a tartós vezetési képtelenség fennállása feltétele az alkalmatlanság megállapításának. Ellenkező esetben – tehát csak néhány évre prognosztizálható alkalmatlanság esetén – az az elkövető, akit a bíróság kizárólag vagy elsősorban betegség, mint egészségügyi alkalmatlanság okából tilt el végleges hatállyal a járművezetéstől, méltánytalan hátrányt szenvedne, mert a pl. 3-4 év múltán bekövetkező teljes gyógyulás esetén is csak 10 év múlva kérhetné a mentesítést.”
A fentiek miatt Ügyfelünk ügyében jelen pillanatban másodfokú eljárás van folyamatban, amelyben bizonyítás felvétele várható.
Hozzátesszük a fentiekhez, hogy általános jelleggel elmondható, miszerint végleges hatályú eltiltásra az adott vádlott közlekedési előzményei, előélete, egyéb életvezetése stb. alapján is lehetőség van, de a gyakorlat az, hogy ezt a súlyos szankciót csak a notórius szabályszegőkkel szemben alkalmazzák, akik többször kerülnek büntetőeljárás hatálya alá közlekedési jellegű bűncselekmények miatt.