A tegnapi hírekben jelent meg, hogy nagy értékű gépkocsi lopásokra szakosodott társaság után indult nyomozás a fővárosban.

A körúton parkoló gépkocsikat oly módon próbálták eltulajdonítani, hogy a riasztórendszert hatástalanították. Legálisan beszerezhető multi-frekvenciás adóvevővel ugyanis meg lehet akadályozni a zárást. Hatótávon belül blokkolja a távirányító jelét, a tulajdonos azt gondolja, hogy a gépkocsit bezárta, de a blokkolás következtében a gépjármű nyitva marad. Aki lopásokból él, esetleg többször elítélték ilyen jellegű cselekmények miatt, az tudja, illetőleg aki ilyen jellegű cselekmények jövőbeli elkövetésén gondolkozik, az jobb, ha tudja, hogy a lopás esetén a kiszabásra kerülő büntetés nagymértékben a cselekmény minősítésétől függ.

Az új Büntető törvénykönyv változtatott az értékhatárokon. A Btk. 459. § értelmező rendelkezésének (6) bekezdése szerint:
“E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.”
Emellett amit különösen fontos megemlíteni, az az, hogy a dolog elleni erőszakkal eltulajdonított lopás esetén a cselekmény súlyosabban minősül.
A hatályos Btk.-ban ugyanakkor egy tekintet alá esik a dolog elleni erőszakkal elkövetett bűncselekményt, a fent leírt bűncselekmény során tanúsított elkövetési magatartással. Ezen fenti cselekménynél valójában az eltulajdonítás a gépkocsi állagsérelme nélkül megtörténik, hiszen a zár megrongálására sem kerül sor. Ugyanakkor az új Btk. úgy fogalmaz, hogy a dolog elleni erőszakkal egy megítélés alá esik, az az eset is, amikor a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik.
Miután esetünkben a riasztó berendezés a gépkocsi eltulajdonításának megakadályozására szolgál, ezért ez a cselekmény e törvényhely hatálya alá esik.

Erről a Btk. 370. § (1) bekezdése rendelkezik:
„Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
be) nemesfémre vagy
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre vagy
b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén
követik el.”

Hogyan is néz ki a probléma a gyakorlatban?
Ha egy öt millió forint fölötti értéket meghaladó, de az 50 millió forintot el nem érő értékű gépkocsi fenti módszerrel történő eltulajdonításáról van szó, ez jelentős értéknek számít. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tételkerete 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetés. Tekintettel azonban arra, hogy a fent részletezett módszerrel vitték el a gépkocsit, ezért az 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztésre módosul, tehát súlyosbodik.

A büntetés kiszabásánál a kiindulási alap a középmérték. Ezt a 2-től 8 évig terjedő értékhatár esetében úgy kapjuk meg, hogy a felső értékből kivonjuk az alsó értéket és az így kapott érték (jelen esetben 6 év) felét adják hozzá az alsó értékhez. Ez tehát azt jelenti, hogy esetünkben 5 év lesz a szabadságvesztés középmértéke. Ez az 5 év lesz tehát a bűncselekmény bizonyítottsága esetén a büntetés kiszabása során a kiindulási alap.