Mi a cserbenhagyás és mit jelent a segítségnyújtás elmulasztása?

A köznyelvben gyakran keveredik a két fogalom, sőt a médiában megjelenő közbeszédben sincsenek pontosan tisztában, mit is jelent a két egymástól elkülönülő bűncselekmény. Közös bennük, hogy a jogirodalomban mindkét tényállást úgynevezett helyszínelhagyásos cselekménynek tekintik, azonban míg a cserbenhagyás közlekedési bűncselekmény, addig a segítségnyújtás elmulasztását az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények között helyezte el a jogalkotó.

Cserbenhagyásról akkor beszélünk, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg és a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.

A baleset fogalmával kapcsolatban eligazítást nyújt az 50/2013. (XII. 5.) ORFK utasítással módosított 60/2010.(OT 34.) ORFK utasítás, amely szerint közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti-, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá – a közúti közlekedés körében – állatot hajtó (vezető) személy részvételével vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozati összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.

Látható tehát, hogy a cserbenhagyás megállapításának feltétele közlekedési baleset bekövetkezése, amelynek során valamely baleset helyszínén, az érintett járművekben vagy azok környezetében tartózkodó személy sérülésének a reális lehetősége, veszélye fennállt, de nem következett be, ugyanakkor a bűncselekmény elkövetője a baleset helyszínén nem áll meg, vagy ha meg is áll, nem győződik meg arról, hogy van-e olyan személy, aki az életét, testi épését fenyegető közvetlen veszély miatt segítségnyújtásra szorulna. Kiemelendő, hogy a megállási, meggyőződési kötelezettség nemcsak a balesetet okozó jármű vezetőjét terheli, hanem például egy olyan harmadik jármű vezetőjét is, aki érintett a balesettel, de gyorsan továbbhajt.

Ehhez képest a segítségnyújtás elmulasztását megvalósítja, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.

Látható, hogy a fő különbségek a következők: Cserbenhagyást kizárólag a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője követheti el, az elkövetés helye kizárólag a közlekedési baleset helyszíne lehet, valamint cserbenhagyás esetében nincsen segítségre szoruló személy. Ezzel szemben a segítségnyújtás elmulasztása törvényi tényállását bárki megvalósíthatja és bárhol el lehet követni, ahol van olyan segítségre szoruló személy, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Míg a cserbenhagyásnál az elkövető felelőssége a megállásra és a meggyőződésre terjed ki, a segítségnyújtás elmulasztása esetén a – bírói gyakorlat szerint – a megállási és meggyőződési kötelezettségen túlmenően segítségnyújtási kötelezettség van, amely megvalósulhat a szükséges elsősegély nyújtásával, de akár a mentők kihívásával is.